Felhőalapú tárhelyek - I. rész: Használatuk adta előnyök

[KrisztianK]

Sziasztok!

Beszélgessünk kicsit a felhőalapú tárhelyekről; illetve, hogy ki, melyikhez közeledik?! Előttem vannak még azok az idők, amikor a Samsung a Dropbox-szal pacsizott le, s ezáltal a csúcskategóriás készülékek mellé 50GB-os ingyen tárhelyet adott 1 évre. Sokan belecsúsztak abba az anomáliába, hogy ugyanahhoz a fiókhoz akarták újra aktiváltatni a kedvezményt, amit nem lehetett kivitelezni, hiszen abból a cég nem profitált volna. (Aki az új készülékének az 50GB-ját akarta bezsákolni, annak új fiókot kellett létrehozni.)

Mostanság sűrűbben lehet hallani, hogy a Microsoft és a Samsung partnerkapcsolata egyre szorosabb. Elég csak felidézni a Windows-os összekapcsolást, a Samsung DeX-et (pl.: a Microsoft Office programok teljesebb értékűek!) és még sorolhatnám. Nem utolsó sorban ott van még a Samsung Cloud-ról történő médiatartalmaknak az átköltöztetése a Microsoft OneDrive-ra, ami ezévben végbe fog menni. De gondolom már a push értesítések által belefutottatok a jelenségbe.

Miért érdemes felhő szolgáltatást használni?!

Azt vettem észre, hogy a felhasználók többsége még ódzkodik a jövőtől, miszerint a felhőbe tárolja az adatait. A félelmük jogos lehet, bár alaptalan is valahol. Nyilván azáltal, hogy pl.: odaadod a fotóidat a Google Fotóknak, a keresőórás algoritmusokat futtathat le rajtuk, hogy a szokásaidról profilt építsen, ezáltal is irányítottabban célozzon meg a reklámjaival. Van manapság az a mondás, hogy semmi sincs ingyen, és ez tényleg így van.

Kevés ember fejében van meg az a tény, hogy az internet sokkal nagyobb, mint amennyit a valóéletben látunk. Nem rég írtam külön egy cikket a társalgóba, ahol felhívtam a Deep Net fogalmára a figyelmet, ami azt a sávot jelentené, amihez nem mindenki fér hozzá. Ezt legegyszerűbben úgy tudnám leírni, hogy az adatok eléréséhez szükséges jogosultság, vagy egy felhasználóinév és jelszó páros. Lásd.: Gmail-es fiókodnál a leveleid, vagy a Dropbox-ba tárolt adataid. Tehát az internet sokkal nagyobb, és a summájának egyik nagyobb tortaszeletjét a felhőalapú tárhelyek ragadják ki.

Megválaszolnál a fentebb feltett kérdést: sokan az adataikat inkább microSD kártyára mentik, hogyha megadja magát az alaplap, akkor se vesszen el. Ez mind szép és jó, de mi van akkor, ha mondjuk elveszted a készüléked; vagy annyira jóra sikerül a hajós kirándulás, hogy a Dunába ejted? – ilyenkor a „helyi” alapú biztonsági mentéssel sokra nem mentél! Ellenben a felhőalapúval, ahonnan az új készülékedre visszaállíthatod az állapotod.

A felhőalapú tárhely másik finomsága, hogy szinkronizálást elvégzi a rendszer helyetted! Ha lősz egy képet az okostelefonoddal, az felmegy a Google Fotókba (mondjuk), amit láthatsz a táblagépeden is; vagy ha a PC-dre lementetted az asztali változatát, akkor automatikusan oda is letöltődik.

Mivel rengeteg dolog megfogalmazódott a felhőalapú dolgok kapcsán, így ismét egy cikksorozat érkezik, amiben külön-külön érintek dolgokat.

Zárásképpen csak egy kérdést hagynék magam után: Számodra miért fontos a felhőalapú tárhelyek létezése?!

Üdv.:
K

[GyulusA]

Nekem akkor kezdtek hasznosnak bizonyulni, amikor egyetem alatt a szakdolgozatomat írtam és a laptopom elég sűrűn rosszalkodott.

[OliverM]

Én rengeteg előnyt látok felhő alapú tárhelyekben, főleg, hogy bárhonnan el lehet érni kompromisszumok nélkül