Sziasztok!
Lassan vége van a nagy hidegeknek nem csak nappal, hanem már éjszaka is, így lassan előkerül a téma, hogy mivel fogunk majd hűteni, ha bekövetkezik a nagy meleg. Erre nyújtanak lehetőséget a Fan-coil rendszerek.
De mi is a Fan-coil?
A Fan-coil: az angol „fan coil” elnevezés- ventilátor (fan) hőcserélőt, kalorifert (coil) jelent - szó szerinti fordításban, szakmai körökben ez az elterjedtebb és ismertebb, de hívják még hűtő konvektornak, ventilátoros- konvektornak is.
Ez egy lamellás hőcserélő felület, amelyen egy ventilátor segítségével a helyiség levegőjét átáramoltatjuk. A hőcserélő csövekre erősített apró bordák sokasága, ezáltal többszörösére megnövekedik a hőleadó felület egy hagyományos radiátorhoz képest. A nagy hőcserélő felület és a ventilátoros levegőkeringtetésnek köszönhetően a berendezés, hűtésre is alkalmas, amennyiben hideg vizet keringtetünk rajta keresztül.
A hagyományos radiátorok több okból sem alkalmasak a hűtésre.
Az egyik ok a hideg felületen keletkező kondenzáció, amely a radiátoroknál szabadon a padlóra csöpögne, a másik ok, a hűtéshez túl kis hőcserélő felület.
A Fan-coil alkalmas fűtésre és hűtésre
Amennyiben a berendezést csak fűtésre szeretnénk használni, akkor a hagyományos, zárt fűtésrendszerben a radiátorok helyett kell felszerelni. A berendezés ára, mivel jóval többet tud, mint egy hagyományos radiátor, természetesen arányosan drágább.
A fan-coil alkalmazása ott célszerű, ahol a hűtést is meg kell oldani, és a költségek is fontosak.
Hűtés esetében a rendszert szükséges még kiegészíteni egy folyadékhűtővel, amely a hidegvizet szolgáltatja. Amennyiben ezt a hidegvizet keringtetjük a Fan-coilon keresztül, akkor az hűteni fogja a helyiség hőmérsékletét.
Kétcsöves és négycsöves Fan-coil
A kétcsöves esetében a hűtő víz ugyanabban a csőpárban kering, mint a fűtővíz. Szezonálisan kell a hőközpontban kiválasztani a fűtési vagy hűtési üzemmódot.
A fentiekből következik, hogy a Fan-coilon csak két csonk van, és egy hőcserélő, amelyben felváltva hideg (nyáron) illetve melegvíz (télen) kering. A négycsöves változatoknál viszont külön rendszert kell kiépíteni a téli illetve a nyári üzemnek. Külön csőpáron kering a fűtővíz, és külön csőpáron, a melegvíztől függetlenül a hűtővíz, ezért hívják "négy csöves" rendszernek.
A Fan-coil ebben az esetben két egymástól független hőcserélőt tartalmaz, és négy vízoldali csonkja van. Az előnye a négycsöves berendezésnek a kétcsöveshez képest, hogy a berendezés automatikusan, az igényeknek megfelelően hűteni vagy fűteni tud, szinte azonos időben, emberi beavatkozás nem szükséges az átálláshoz és központi átkapcsolás sem szükséges a kazán és a folyadékhűtő között.
Ezáltal az átmeneti időszakban az épület északi tájolású helyiségeiben fűtenek, míg a déli tájolású részben hűtenek. Erre a módra akkor lehet szükség, ha a helyiség magasabb komfortfokozatú vagy a helyiség belső hőmérséklete nem függ a külső időjárástól, nagy üvegfelületekkel rendelkezik az épület, ezért a nap egyik időszakában hűteni kell, a másik részében viszont fűteni, vagy nagy az eltérés különböző helyiségek igényei közt.
Négycsöves rendszer további előnye, hogy a fűtési hőcserélő kisebb felületű, mint a hűtési hőcserélő, ezért a fűtési teljesítménye a Fan-coilnak összhangban van a hűtési teljesítménnyel. Vagyis nem áll fenn az a veszély, mint a kétcsöves rendszer esetében, hogy a fűtési teljesítmény szükségtelenül sokkal nagyobb, mint a tényleges, a helyiség által igényelt.
Négycsöves rendszer esetében, éppen ezért meg kell vizsgálni, és méretezni a Fan-coilokat téli esetre is.
Köszönöm, hogy elolvastátok!
Üdv!
Niki
